Ki fizeti a duguláselhárítást társasházban és családi háznál

A szennyvíz a készülék bűzzárából az ágvezetékbe, onnan az ejtővezetékbe jut. Családi háznál az ejtő a padló alatt az alapvezetékbe fordul, amely az ellenőrző aknáig fut. Társasházban a lakások ágvezetékei a közös strangba, a strangok a pincei gerincbe kötnek, és a gerinc vezet az aknáig. Az aknától a bekötővezeték viszi a szennyvizet a közterületi csatornába.

Minden szakasznak van tulajdonosa, és a dugulás elhárítását az rendeli meg, akié a szakasz. A határok ismerete azért hasznos, mert sürgős helyzetben a rossz helyre hívott szerelő számláját utólag nehéz áthárítani.

A 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész és épületberendezés akkor is közös tulajdonba tartozik, ha a külön tulajdonban álló lakáson belül van. A strang és a pincei gerinc több lakást szolgál ki, ezért közös tulajdon, a lakás saját ágvezetéke viszont jellemzően a lakás tulajdonosáé.

A 24. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdonba tartozó épületberendezés fenntartásának költsége a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másként nem rendelkezik. A 13. § (1) bekezdése alapján a közös költség viselésének szabályait a szabályzat állapítja meg, így a ház ettől eltérő megosztást is elfogadhat.

A 2011. évi CCIX. törvény 2. § 10. pontja szerint a házi szennyvízhálózat a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló vezeték, amely az ingatlan alkotórésze, és tartozékai közé tartozik a szennyvízminőség-ellenőrző akna is. A háztól az aknáig tartó vezeték és maga az akna tehát a tulajdonosé.

Ha a dugulás a ház alatt, az udvari vezetékben vagy az aknában van, a tisztítást a tulajdonos rendeli meg és fizeti. Ikerháznál és osztatlan közös tulajdonnál a közös vezeték költségét a tulajdonostársak egymás között rendezik.

A törvény 2. § 18. pontja szerint a szennyvíz-bekötővezeték a szennyvízgyűjtő hálózat és a házi szennyvízhálózat közötti, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték. A 6. § (1) bekezdése szerint víziközmű kizárólag az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában állhat, az üzemeltetést a víziközmű-szolgáltató végzi.

Ha az ellenőrző aknában áll a víz, és a házi vezeték szabad, a dugulás a bekötővezetékben vagy a közcsatornában van. Ilyenkor a helyi víziközmű-szolgáltató hibabejelentőjét kell hívni. Magán duguláselhárítónak ezen a szakaszon nincs dolga.

A strang tisztítóidoma gyakran egy lakásban van. A törvény 20. § (1) b) pontja szerint a tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a közösség megbízottja hibaelhárítás céljából bejusson a lakásba, alkalmas időben, a bentlakók szükségtelen zavarása nélkül.

Ha a kihúzott anyagból vagy a kamerás felvételből látszik, melyik csatlakozás felől érkezett a dugulás, ezt leírjuk a közös képviselőnek. Arról, hogy a költséget a közösség áthárítja-e, a közösség és szükség esetén a bíróság dönt, ebben mi nem foglalunk állást.