Társasházi strang és ejtővezeték dugulásának elhárítása

A társasházban a lakások konyhája és fürdője vékony ágvezetéken csatlakozik a függőleges ejtővezetékhez, a stranghoz. Egy épületben általában több strang fut, egymás fölötti lakások konyhái és fürdői egy-egy strangra kötnek. A strangok a pincében egy vízszintes gerincvezetékbe torkollnak, amely az udvari aknán át a közcsatornába vezet.

A strang felül a tetőn túlnyúló szellőzőben végződik, alul pedig tisztítóidom van rajta, amelyen át a duguláselhárító bejut. Panelházban ez gyakran a fürdő vagy a WC szerelőaknájában, téglaépületben a pincében vagy a földszinti lakásban található.

A 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész és épületberendezés akkor is közös tulajdonba tartozik, ha a külön tulajdonban álló lakáson belül van. A strang és a gerinc ilyen berendezés. A 24. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdonba tartozó épületberendezés fenntartásának költsége a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másként nem rendelkezik, a 13. § (1) bekezdése szerint a közös költség viselésének szabályait a szabályzatban kell megállapítani.

A lakás saját ágvezetéke, amely a strangig fut, jellemzően a lakás tulajdonosáé. A pontos határt a ház szabályzata rögzítheti. A gerincen túl az udvari aknáig a házi szennyvízhálózat a társasházé, a bekötővezeték és a közcsatorna a 2011. évi CCIX. törvény szerint víziközmű, a szolgáltató üzemelteti.

Ha a strang alja vagy a gerinc eldugul, a dugulás fölötti teljes strang vízzel telik meg. A felsőbb lakások vize lefelé folyik, és a legmélyebb nyitott lefolyón, a földszinti vagy első emeleti zuhanytálcában, WC-ben, padlóösszefolyóban jön ki. A legalsó lakás így más lakások szennyvizét kapja, akkor is, ha ott senki nem használ vizet.

Ezért a strangdugulásnál az első teendő, hogy a ház lakói ne használják a vizet. A legalsó lakásban a padlóösszefolyót és a zuhanytálca lefolyóját le lehet zárni, a WC-csészét lefedni.

1. Bejelentés a közös képviselőnek, a lakók értesítése a vízhasználat szüneteltetéséről.
2. A díj és a megrendelés rögzítése a közös képviselővel.
3. A legalsó tisztítóidom vagy a pincei gerinc megnyitása, a víz leengedése edénybe.
4. Gépi spirál alulról felfelé, szükség esetén nagynyomású mosás.
5. Vízpróba a felső lakások felől, a tisztítóidom visszazárása.
6. Kérésre kamerás felvétel, tételes számla a társasház nevére.

Ha a tisztítóidom egy lakásban van, a tulajdonosnak be kell engednie a szerelőt. A 2003. évi CXXXIII. törvény 20. § (1) b) pontja szerint a tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a közösség megbízottja a lakásba hibaelhárítás céljából bejusson, arra alkalmas időben és a bentlakók szükségtelen zavarása nélkül.

A munkát úgy szervezzük, hogy a lehető legkevesebb lakásba kelljen bemenni. A burkolatot, a padlót és a szaniter környékét letakarjuk, a tisztítóidomot munka után visszazárjuk, és megnézzük, nem szivárog-e.

Ha a strang évente többször eldugul, a tisztítás csak tünetet kezel. Gyakori ok a belül rozsdás, beszűkült öntöttvas strang, a zsírral és vízkővel lerakódott gerinc, egy rosszul csatlakoztatott lakásbekötés, vagy a gerinc megsüllyedt szakasza, ahol a víz áll.

Ilyenkor a tisztítás után kamerával végignézzük a strangot és a gerincet, és a felvételt a közös képviselőnek átadjuk. Ebből a közgyűlés el tudja dönteni, elég-e a rendszeres mosás, vagy a strang cseréjét kell tervezni. A strangcserét csőszerelő vagy generálkivitelező végzi, mi a felvételt és a hibalistát adjuk hozzá.